2020. december 7., hétfő

A Dél Királynője: Arturo Pérez-Reverte

 

Leírás:

„Ha ez a telefon megszólal, halott vagyok. Fuss. Ahogy csak bírsz, kisanyám. Fuss, meg ne állj, mert nem leszek ott, hogy segítsek.” Ezekkel a szavakkal búcsúzik szerelmétől Gringó, a hírhedt drogcsempész, akit egy titokzatos megbízó, annak rendje és módja szerint el is tesz láb alól. Teresa Mendoza, az ártatlan huszonéves mexikói lány, tudja, hogy ő lesz a maffia következő áldozata. Spanyolországba menekül, de rövid időre bebörtönzik, ahol egy cellatársa szemet vet rá, miközben elárulja fél tonna kiváló minőségű kolumbiai kokain rejtekhelyét. Hogyan válik a naiv Teresából a „Dél királynője”, egy mindenre elszánt kőkemény „keresztanya”, aki egy több milliárd drogbirodalom fejeként orosz, olasz, marokkói és kolumbiai drogbárókat állít falhoz. Életben maradhat-e a lány, akinek a nevét már rég gyászkeretbe foglalta a maffia?

Eredeti megjelenés: 2002

Eredeti címe: La Reina del Sur

 

Véleményem:

A történetről annyira nem is kell mesélnem, hiszen nem tartogat akkora csavarokat, igazából a tartalomból minden kiderül. Azonban az, ahogyan ez meg lett fogalmazva…

Különlegességnek számíthat, és egyeseknek talán bökheti is a csőrét, hogy az író beleírta saját magát a történetbe, így az egész könyv olyan, mintha mi is Arturo nyomozásán keresztül ismernénk meg a történteket, néha pedig átváltunk Teresa szálához ahol rajta keresztül látjuk a dolgokat.

Teresa Mendoza karaktere volt számomra AZ erős nő. Egy olyan ember, aki kemény, és határozott jellem, mégis képes nő maradni, nem változik át egy szoknyás férfivá. A történetben ő maga is felnő, és láthatjuk, ahogy éretlen lányból, egy mindenre kész üzletasszony válik, aki lassan levetkőzi minden félelmét. Ő nem mindig a tettekkel hajt végre nagy dolgokat, sokkal inkább az eszével és pontosan tudja mikor, és mit mondjon, hogy a lehető legnagyobb hatást érje el a hallgatóságában. Egyszerre nevettem és sírtam a történetén Ahányszor csak szerelembe esett ugyan annyiszor éreztem ezt én is, a fájdalma átjárt, és egy idő után épp úgy megváltozott a véleményem egy-két férfiról, mint neki. Beszippantott a történet, és ezt mi sem mutatja jobban, mint az, hogy legalább 20 jelölést helyeztem el a könyvben, hogy a kedvenc részeimet (melyek néha egy-két oldalra is rúgtak, nem csak pár sorra) bármikor megtaláljam benne.

Abban az esetben ajánlom, ha érdekel egy erős női karakter történet. Ha nem riaszt az író szemszöge, és nem zavar a mexikói gyorstalpaló mely elég gyakori főleg az elején. Számomra ez azért nem volt már annyira sok, mert eléggé beleástam magam a mexikói kartellek világába, így néha egy-egy drogbáró vagy híres csempész nevét olvasva csak nosztalgikusan elmosolyodtam.

Nem ajánlott ha egyáltalán nem érdekel Mexikó és a kartellek, mert aki egy romantikus vagy egy akciótól gazdag könyvre vágyik, az nem jól választott. Persze mindkettő megtalálható benne de valahol mégis lágyabban, kissé művészibben. 

 

A könyvből mellesleg két sorozat is készült (bár én egyiket sem láttam):

- Dél királynője (La Reina del Sur) 2011 – mexikói teleregény

- Az alvilág királynője (Queen of the South) 2016 – amerikai televíziós sorozat

 

Valamint egy kis kedvcsináló és egyben eltántorítás is hiszen ha ezt valaki túl soknak találja Mexikóból, akkor a könyv tényleg nem ajánlott. (A jelenetek a 2011-es mexikói sorozatból származnak.): https://www.youtube.com/watch?v=ehai2G_PVOQ  



Képtelen Kréta (Caroline Wood 9.): R. Kelényi Angelika

  Leírás (forrás: moly.hu) „A szépség ára a halál… Caroline Wood és szerelme, Ádám párterápiás célzattal Krétára repül nyaralni. A lány remé...