A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Adèle Dan. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Adèle Dan. Összes bejegyzés megjelenítése

2025. július 6., vasárnap

Bőrbe vésett átok (Kitaszítottak 1.): Adèle Dan

 


Leírás (forrás: moly.hu):

„Mit ​tegyek, ha a sötétség birtokolni akar?

Inaya

Gyűlölöm a képességemet. Gyűlölöm, hogy vadásznak a fajtámra. Gyűlölöm, hogy nincs választásom. Ölnöm kell, hogy élhessek. A sors egy elátkozott katedrálisba lök, ahol a sötétség választást kínál: vagy a foglya leszek, vagy halott. Hagyom, hogy az elátkozott szörnyeteg magához láncoljon. Hogy játsszon velem, de ami a legrosszabb – élvezem. Mindent meg kell tennem, hogy megszabaduljak tőle. De a katedrális mélyén rejlő labirintusban olyan titkokra bukkanok, amelyek nemcsak az életemet, hanem az egész kontinenst felforgathatják. Hogyan küzdjek egy olyan szörny ellen, akinek a karjai közt biztonságban érzem magam?

Maël

Érzem őt. Pedig már évek óta nem érzek semmit. Amikor a hamis istenek híve a katedrálisomba menekül, tudom, mit kell tennem: darabokra szaggatom, hogy a bosszúmat véghez vigyem. És minden percét élvezni fogom. De minél többet mutat meg magából a nephelin, annál inkább felkavarja a katedrális csendjét. És annál inkább felkavar engem. Egyre nehezebb a bosszúra összpontosítanom, de nincs választásom. Fel kell használnom őt, hogy kiszabaduljak. És ha az átok megtörik, a világnak szembe kell néznie a sötét igazsággal.

A sikerlistás szerző, Adèle Dan, egy újabb erotikus, gótikus dark fantasy történetbe rejtve mutatja meg, hogy a gyermekkori traumák, a testképzavar és a szülői szeretet hiánya hogyan ver láncra minket egészen addig, míg ki nem törünk a magunkra zárt kalitkából.”


Vélemény:

A könyv befejezte után nagyon sok gondolat kavargott a fejemben, akadtak köztük pozitív és negatív dolgokat is, így elég sokáig gondolkodtam azon, hogy miképp is fogalmazhatnám meg a véleményemet.

Kíváncsi voltam a történetre, ugyanis az írónő korábbi két könyve a Démoni ketrecet és az Angyali fogságot, egészen tudtam kedvelni. Nem is igazán a hmmm keményebb jelenetek miatt, sokkal inkább azért a sötét hangulatért, amivel ritkán találkozni manapság könyvekben. Azoknak viszont nem sok reménnyel ugrottam neki, mégis valahogy a szereplők sikeresen megmozgattak.

Erre a könyvre viszont nagyon kíváncsi voltam. Először is azért, mert szeretem a gótikus környezetben (katedrálisokban például) játszódó könyveke, másrészt mert a borító annyira gyönyörű volt, hogy nem tudtam neki ellenállni. A harmadik okom pedig talán az, hogy láttama az írónő mennyire szeretett dolgozni ezen a könyvön és valahogy mindig olvasásra motivál engem az, ha látom, hogy valaki nem csak kényszerből ad ki egy „jó iparos munkát”, hanem azért, mert van benne egy történet ami egyszerűen meg akar születni, és karakterek akik élni szeretnének.

Talán ezért is volt annyira fájdalmas a csalódás, és ezért leszek kicsit keményebb, miközben továbbra is tisztelem az írónő munkásságát és gondolatait. Egyfajta módon mondhatni meghasadtam abban, mit is kellene mondanom. Talán egy keretesszerkezet segítene ebben.

POZITÍVUMOK 1.

- A borító és a könyv belső rajzai, amik nagyon szépen illusztrálták a történet egyes elemeit és megfelelő hangulatot adtak hozzá.

- A világ felépítése és bemutatása (mely sokkal összetettebbnek ígérkezett még az előző sorozatnál is), a térkép, a történelem, a szereplők képességei, az, hogy egyszerűen minden, vagyis majdnem minden a helyén volt.

- A cselekmény főszála, de sajnos itt át is kell nyargalnom a következő pontra…

NEGATÍVUMOK

- Az írásmód. A köszöntnyilvánításban ugyan láttam, hogy mennyien segítettek az írónőnek abban, hogy kiadja ezt a könyvet, de sajnálom, hogy ezek között nem volt olyan ember, aki erősebben rávilágítson a magyar nyelvben rejlő szépségekre. Itt egy kicsit talán spoileres leszek, de engem rengetegszer kizökkentett például az olvasásélményből, hogy Maël „kedvenc”-nek hívta Inayát. Először csak fogtam a fejem, hogy számomra valami nem áll össze, majd hirtelen bevillant egy angol szó „pet”, amit igen gyakran használnak hasonló tematikát felvonultató könyvek esetén, viszont a magyarban nem igazán szoktuk ezt használni. Ha már „kedvenc” akkor vagy ragozva vagy keresni lehetett volna más olyan szót, ami hasonlóan kifejezi amire Maël gondolt, de mégsem hatna tőle google fordítónak.

- A történet kortalan elhelyezése, ami miatt nem tudtam, hogy igazából akkor ezt most milyen fantasy világnak kellene elképzelnem. Mert ha középkori szerű vagy akár kicsit régebbi akkor a leggings, a dom és a szub szavak ilyen szerepeltetése hasonlóan megakasztó volt számomra. (Persze témaként bele lehet vinni de lehet, hogy elég lett volna csak körül írni és nem "szakkifejezéseket" használni rá.)

- A szex jelenetek ahol bár voltak ötletes pillanatok és néha tényleg beindító volt, de sajnos ismétlődő mondatok és jelenetek szerepeltek számomra, „megérintette a nedves részeket” „hozzáért a nedves részekhez” nem akartam már számolni, hogy ezt a szófordulatot hányszor találtam meg az oldalakon. Ráadásul sokak véleményével ellentétben számomra a szex nem illeszkedett bele szépen a történet főcselekményébe, sok esetben inkább indokolatlanul megakasztotta azt.

… És nem érzem úgy, hogy ez teljes mértékig az írónő hibája lenne, mert…

POZITÍVUMOK 2.

- Na ezek aztán az igazán szürke, vagyis inkább teljesen antihős karakterek, és ilyen egy csavaros, jól ívelt cselekmény. Ha az ember túl tud lépni a fentebb felsorolt problémákon akkor valóban egy különleges, szinte már horrorisztikus történetet láthat megelevenedni az oldalakon.

- A traumák hiteles bemutatás és azok feldolgozásának próbálgatása (bár lehet, hogy elég maladaptív módon). Örültem, hogy a testképzavar, mint téma ilyen szépen lett bemutatva ahogy az is, hogy egyáltalán szóba került. És talán ez az írónő legnagyobb tehetsége, hogy olyan témákat von be fantasy alapú történetekbe, amiket mások elkerülnének. Úgy, mint a Démoni ketrecnél a függőség, itt pedig a testképzavar és a gyermekkori, fiatalkori traumák.


Számomra a könyv egy tökéletes alapgondolat elvesztegetése, ettől független a karakterek annyira közel kerültek hozzám, és kíváncsi vagyok a folytatásra, szóval, ha megjelenik mindenképp elolvasom majd, viszont jó lenne, ha a közeljövőben az írónő több segítséget kérne és kaphatna abban a tekintetben, hogy a szöveg gördülékenyebb legyen (ne tűnjön ennyire döcögősnek olvasás közben). Valamint, bár tudom, hogy sokak számára pont az a vonzó, hogy ilyen kendőzetlen, sötét és SOK szex jelenet van benne, szerintem ez a történet akkor is jól működhetne (mert az alapja igencsak erős), ha az nem akasztaná meg a történetet, és nem lenne ilyen túlnyomó számban.

A véleményem azonban ne riasszon el senkit, tudom, hogy valaki pont ezeket a dolgokat keresi egy könyvben, viszont ha valakinek kicsit hozzám hasonló az ízlése, akkor készüljön fel, hogy ez nem lesz egy sima menet.


Értékelés: 3,5 csillag

2024. június 29., szombat

Angyali fogság (Démoni ketrec 2.): Adèle Dan

 


Leírás (forrás: moly.hu)

„Hogyan választhatnád a fényt, ha a sötétség az otthonod?

„A démonokkal kellett volna maradnom…”

Lotte az angyalokat választotta.

Ez a világ azonban korántsem befogadó egy olyan lánnyal szemben, aki már eladta a lelkét az ördögnek.

Miközben Lotte kétségbeesetten igyekszik otthonra lelni Lavian és a többi angyal oldalán, a Démonkirály a sötétből kísérti őt.

A múltjában rejtőzködő titkok és hazugságok miatt már képtelen átlátni, ki mond igazat, és ki hazudik. Hamar rá kell döbbennie, hogy minden választásnak súlyos ára van. Ahogy a sötétség közelít, egyre világosabbá válik számára, hogy bár kiszabadult egy ketrecből, egyenesen egy másikba csöppent.

Lehet-e jól választani, ha a szörnyek gyönyörű álarcok mögé bújnak?”


Vélemény:

Bár történetünk főszereplője Lotte a „Mennybe” kerül, én a könyv elején a Pokolok poklát éltem át…

A folytatás igazán izgalmasra sikerült, nagyon bevonzott magába, viszont rá kellett jönnöm arra is, hogy Lotte számomra egy elképesztően fura (nem jó értelemben) főszereplő. Három személyiségjegyet tudnék felsorolni hozzá melyből egyik nem is igazán személyiség lesz, mégis azt hiszem, ez írja le a legjobban a problémám 1) bábu, akit ide oda lehet pakolni, mert fogalma nincs semmiről 2) dühös az egész világra és bár ezek nagyrésze indokolt, de túl hirtelen törnek rá 3) rohadt mód be van indulva (ilyenkor meg agy kikapcs) és jobban működik, mint egy csap.

Azt hiszem a könyv elején úgy éreztem, hogy a regény még az 1. rész szintjét sem fogja megütni. A sötét kalandos dolgok tényleg izgalmasak lettek, de már úgy voltam, hogy még egy erotikus jelenetet (ugyan azokkal a szavakkal, ugyan abban a módban megírva) kell elolvasnom és világgá megyek. Amit az első részben szexinek találtam és beindítónak az itt már csak egy szemforgatást kapott tőlem, mert Lotte megint dühös, megint beindul és megint… csöpp… Ez utóbbira pedig mindenkinek fel kell hívni a figyelmét, igaz?

Azonban a könyv második felétől végre megérkezett az a várva várt történt is, és itt azért sikerült engem visszaszerezni. A fogalmazásmódot sem éreztem már annyira döcögősnek, mint az első rész kapcsán, a végén pedig Darya és Lavian létezése és dolgai miatt azt mondtam, hogy hmmm kíváncsi leszek rá.

Én csak azt szeretném mondani, hogy érzéseim szerint a kevesebb, néha több… Az első részben sem az fogott meg, hogy minden második oldalon (eh annyira nehéz erről szépen beszélni, hogy érzem a Lotte-val kapcsolatos problémakört amit már fentebb emlegettem), hanem a várakozás, az izgalom, hogy mikor jutunk el oda. Úgy érzem az erotika itt nagyon keményen a cselekmény rovására ment, ami ha az változatos lenne, nem is jelentene ekkora problémát, így azonban továbbra sem lesz tökéletes a könyv.

Hogy miért csak fél csillag levonás? Mert hazudnék, ha azt mondanám, nem várom elképesztően a következő részt!


Értékelés: 4,5 csillag

2024. június 23., vasárnap

Démoni ketrec (Démoni ketrec 1.): Adèle Dan

 


Leírás (forrás: moly.hu)

„HOGYAN ​LEHET JÓNAK MARADNI OTT, AHOL AZ OTTHONT A SZÖRNYEK TEREMTIK?

„Az angyalokkal kellett volna mennem…”

Lotte, a huszonkét éves, gyógyszerfüggő lány egész életében rémálmai ellen küzdött, melyek a pszichiátriáig küldték. A bátyja halálának évfordulóján úgy dönt, nem veszi be őket többé, és ekkor minden megváltozik. A rémálmok valósággá válnak, angyalok és démonok érzik meg különleges vére illatát, és vadászni kezdenek rá.

Lotte fogságba esik a mérhetetlenül vonzó Démonkirály, Darya birodalmában, aki fel akarja használni a lányt arra, hogy megnyissa számukra a Pokol kapuját. Lotte ragaszkodik ahhoz, hogy jót tegyen, de a démon csábításának egyre nehezebb ellenállnia. Darya kegyetlen játéka nemcsak a testét, lelkét is megtörheti.

Vészesen közeleg az idő, amikor választania kell. De kik a jók, és kik a rosszak?

Hogyan válasszon egy pszichiátriáról szabadult lány, akinek a döntéseit beárnyékolja a gyász, az öngyűlölet és a Démonkirály iránti fékezhetetlen szenvedély?

Adéle Dan első regénye egy sötét, erotikus fantasy, mely egyszerre szól egy feldolgozatlan trauma fájdalmáról és arról, hogy néha nincs egyértelmű választóvonal pokol és mennyország között.”


Vélemény:

Az alapgondolat cseppet sem lenne rossz. Nagyon izgalmas, ahogy a pszichés dolgok is bevonódnak, valamint a függőségek is. Mind az angyalok, mind a démonok is kifejezetten érdekesek lettek, és tetszett picit a csavar a tipikus Pokol-Menny kliséket kerülve, hogy egy egészen új hely lett a helyszín, viszont több problémám is akadt.

Először is kezdeném azzal, hogy dark (fantasy) romance-hez mérten Darya kellően kegyetlen lett, és a történetben magában is sok elborult és kemény dolgot lehet látni, akad néhány írói szempontból egészen bátor vállalás. Az erotika részével kapcsolatban pedig nincsennek kivetnivalóim…

Vagyis…

Na jó lássuk…

POZITÍVUMOK

1) Darya, mint démonikirály… Hát valami eszméletlenül lett az a pasas, kellően kegyetlen, de mégis érzéki. Mondanám, hogy tipikus, de ettől függetlenül azt hiszem ez egy olyan karaktertípus amit „tipikusan” lehet nagyon szeretni, ha valakinek elég elborult a fantáziája.

2) Nem lehet tudni melyik csapat a jó és melyik a rossz. Angyalok… démonok… Egymás szöges ellentétei, vagy pusztán ugyan annak az érmének a két oldala?

3) A sötét, durva pillanatok. Bátor, tetszik!

NEGATÍVUMOK

1) Megfogalmazás. Akadt itt néhány olyan mondat, ahol szerintem az írónőnek nem sikerült a legmegfelelőbb szót találnia egy-egy kifejezésre. Példákat most nem teljesen tudnék hozni, de volt ahol megmosolyogtatott a következetlenség.

2) Van ahol túlságosan túl lett írva egy két gondolat, és ezt úgy értem, hogy Lotte végiggondol valamit, eljut egy következtetésre… majd egy kis jelenet… majd megint ugyan arra gondol, és ugyan úgy következtet, mint két oldallal korábban. A legfurcsább az volt ahol 3 mondatban igazából dettó ugyan azt a dolgot fogalmazta meg az írónő.

3) Arányok… Egy fél könyvön keresztül vártam egy végre tényleg nagyon erotikus jelenetre, amit ez az, végre végre végre megkaptam! Majd… Megkaptam megint… és megint… és megint… És hirtelen már telítődtem, hogy bocsánat a kifejezésért, de más sem történik, csak Lotte „csöpög” (mind gondolatban, mind fizikálisan). Kész, ennyi az a pár fejezet.


Egyszóval nem volt rossz könyv, de szerintem van még hová benne fejlődni mind az írásban, mind a könyv úgy összességében lévő szerkezetében. Ettől független már érdekel mi sül ki belőle. Olvasom is a második részt.


Értékelés: 4 csillag

A Fenevad hajnala (Piszkos mágia 1.): Polina Hart

  Leírás (forrás: moly.hu): „Egy Névtelen lány, aki a szívével küzd. Egy visszatérő álom, ami felébreszti a múltat és megváltoztatja a jövőt...