Leírás (forrás: moly.hu):
„Egy kotnyeles újságírónő
Egy kemény nyomozó
És egy kaméleonként rejtőzködő gyilkos
Amikor Lottie Kelsey szomszédja gyanús körülmények között eltűnik, a kíváncsi újságíró azonnal szimatolni kezd. Eddig kultúráról írt az Edinburghi Krónikákba, ám főnöke nem engedi komolyabb témák közelébe. Lottie elhatározza, hogy bármi áron összehoz egy ütős címlapsztorit, és megmutatja, hogy az ő helye nem a kultúra rovatnál van. Nem számol azonban a nyomozást vezető zsaruval, aki egy kanál vízben meg tudná fojtani, és folyton keresztbe tesz neki.
Tristan Huntert egy tragikusan végződő akció után helyezik át Edinburghbe. Gyötri a bűntudat, amiért magára kell hagynia sérült barátnőjét Londonban, de nincs más választása. Amikor egy eltűnés véres gyilkosságba torkollik, Tristan rájön, hogy erre a lehetőségre várt. Ha elkapja a gyilkost, visszatérhet korábbi életéhez. Nem számol azonban a minden lében kanál újságírónővel, aki állandóan beleüti az orrát a nyomozásba, és a feje tetejére állít mindent, amiben eddig hitt.
Lottie és Tristan eszeveszett hajszába kezd az arctalan gyilkos után, aki olyan könnyedén csúszik ki a markukból, mintha szellem lenne, miközben egymással és zavaros érzéseikkel is meg kell küzdeniük.
Mennyire kell elcseszettnek lenned ahhoz, hogy arra vágyj, aki gyűlöl?
Mi fog végül győzni: az elvek vagy a szenvedély?
Vagy a gyilkos, aki senkit sem kímél?”
Vélemény:
Már régóta kíváncsi voltam erre a történetre, de sajnos hely hiánya miatt csak az e-könyvet volt lehetőségem megvenni, én mégis jobban szeretem a papír alapú példányokat így amikor megtudtam, hogy a könyvtár nyáron zárva lesz és szeptemberig szólnak a kölcsönzések akkor sok társa mellett ez is jött velem. Így bár e-könyv formátumban már régóta várólistás volt az olvasás, a rendes könyv miatt motiváltabbá váltam az elolvasására.
Először is, nagyon tetszik a sorozat mindegyik borítója, mert szerintem igényesek, szépek és szerencsére nem az a tucat férfi-nő egymás mellett, mint általában, hanem a színek és a helyszínek adnak hozzá némi misztikus és borongós hatást. Másrészt a „felföld” vagyis a Skót felföld vonzott nagyon, mert mindig is kíváncsi voltam arra a vidékre, mert igenis nagyon sok érdekességet, misztikumot rejthet. Ráadásul ez a rész még a wicca témakört is érintette még ha csak nagyvonalakban is.
Szóval Skócia, krimi, wicca, műkincsek… minden adva volt ahhoz, hogy én ezt könyvet imádjam és ne legyek képes letennie a kezeim közül!
Viszont…
Bármennyire megfogott a nyomozás és a műkincsrablás, meg a helyszín hangulata, kedves főszereplőink mindent megtettek azért, hogy ne tudjam élvezni teljes mértékig ezt a történetet. Ugyanis számomra sem Tristan sem Lottie nem volt egy szerethető, azonosulható karakter. Ráadásul már a kezdeti pillanatoktól kezdve annyira egyértelmű volt, hogy mi vár rájuk a későbbiekben, hogy én a vitáikat az elején inkább csak szükséges civódásnak éltem meg. Ennél erőltetettebb ellenségekből szerelmek történettel már rég volt dolgom, és az ő stílusuk miatt, meg a romantika miatt, ami engem kicsit inkább untatott, eleinte 3,5 csillagban gondolkodtam, mert nagyon középszerűnek éltem meg.
A nyomozás szál azonban tartogatott fordulatokat és örültem, hogy egy igencsak kemény és tényleg gonosz ellenfelet kaptunk végre. A kezdeti induláshoz képest nem hittem volna, hogy a történet a végére ennyire megkomolyodik és kíváncsi leszek majd a folytatásra. Szóval bár a regény cseppet sem tekinthető részemről tökéletesnek, de azért nem is a legrosszabb a maga kategóriájában.
Kifejezetten ajánlom azoknak, akik a fentebb vázolt hangulatokat keresek, romantika pártiak, valamint a kicsit lightosabb krimik is megfogják őket. Könnyed nyári kikapcsolódásnak egy hasonlóan borongós esős és viharos időszakban, mint amit most megéltünk, pont ideális.
Értékelés: 4 csillag
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése