Leírás (forrás: moly.hu)
„Amaja egyik ellensége oltalma alatt tölti a nyarat, távol ikertestvérétől, de túl közel a Vadászhoz. Jack lelke és a világ sorsa múlik most azon, hogy tartani tudja-e a távolságot. Alexander életveszélybe kerül, ezért Amaja versenyt fut az idővel és meg sem áll az Urál hegységig.
Az Akadémiára visszatérve rejtélyes halálesetek történnek. Amaja is gyanúba keveredik, ezért kérdéses, hogy barátaival való kapcsolata kiállja-e az idő próbáját. Vajon kihez köthető a gyilkosságsorozat? Lelketlenek játszották ki az Akadémia védelmi rendszerét, vagy ismét árulóval van dolguk? Vajon a barátság elég erős kötelék, és a vágyat felül tudja írni a kötelességtudat?
Ikerláng, különleges lények, mágia, vérfagyasztó halálesetek és a régmúlt boszorkányai ütik fel fejüket ebben a nem mindennapi világban, ahol a döntéseken életek múlnak.
A homok pereg. Az idő lejár.”
Vélemény:
Bár elég rég olvastam már az első részt, azért a sarkalatos pontokra így is emlékeztem. Néhány névvel esetleg már nem voltam annyira tisztában, de ezeket is sikerült helyrehozni. Van egy kis problémám… a gond az, hogy az első részben bár akadtak számomra hiányosságok, vagy adott esetben hibák, de ettől független valami fura módon mégis tudtam élvezni a történetet. Itt egészen más volt az eset. Próbálom kicsit rendszerezni a dolgot.
A cselekmény:
Egy jó történet cselekménye úgy
épül fel, főleg ha fantasyról, kalandról vagy bármi történetszál központú
regényről van szó, hogy adott egy kaland, amelyet végig kell vinni. Ebbe a
kalandba gyakran kapcsolódnak be mellékszálak. Például, ha már a Harry Potter
szóba került annyiszor, ott van az ötödik rész. Bár Umbridge miatt szenved a
suli, és Harry kezdi felfedezni a szerelmet, ettől még nem felejtettük el egy
pillanatig sem, hogy Voldemort életben van és szervezkedik…
Jelen könyvben nem ez volt a
helyzet. Itt történik valami a világukban a lelketlenek és az őrzők között, de
igazából ez nem lényeges, mert mindenkit az érdekel, hogy mi van Alexander és
Ruby között, meg Huba és Astrid tényleg összejöttek-e… ja és hogy Amaja mikor
teszi már szét a lábát Jacknek… Oh, hogy azt nem lehet! Miért is?
Jack és Amaja:
Bár Jack karakterét még mindig
bírtam, ebben a könyvben valahogy a korábbiban látott varázsából veszített. Itt
nem láttam annyiszor okosan harcolni, többet kaptam azonban a csajozós,
rosszfiú oldalából. Az előző rész végén megtudtuk, hogy ő és Amaja nem lehetnek
együtt ÚGY(!)… Ebben az esetben mit tenne valaki?
a) teljesen elhidegül, hogy még csak a látszatát is elkerülje a dolognak
b) a lehető összes módon próbál feltüzelni egy homonzavaros tinédzsert
Egy ponton megfogalmazódott bennem a kérdés Jacknek nem-e az a célja, hogy elveszítse a tetkóját? Mert igazán jó úton halad felé.
Párkapcsolatok:
Amik vagy voltak, vagy nem voltak a
történetben… Mert elismerem, vannak a világon emberek, akik csak a szexet
keresik, de hogy itt mindenki… de komolyan az összes karakter csak azért van
együtt valakivel, mert jó vele szexelni? Egy ponton sem éreztem, hogy bizonyos
szereplők között akkora lenne a kémia…
Egyszerűen csak azt érzem túl sok volt a történetben a töltelék rész és a… ha mondhatom így fanservice… Sokan szeretik Jacket, amikor erotikusan beszél? Rajta rakjuk bele. X-nek és Y-nak le kéne feküdnie, mert mindenki ezt várja? Nem probléma… Ezen kívül menjenek órára, legyen szerelmi háromszög, meg tini civódás, a lelketleneket meg bízzuk a kormány gondjaira…
Éreztem a történetben a lehetőségeket, de azt is, hogy hagyni kellett volna még rendesen kiforrni és engedni, hogy a történet fősodra és az alaposan kidolgozott karakterek vigyék előre az eseményeket, ne pedig az olvasók kérései és fantáziája (az ő kiszolgálásuk). A vége miatt mondjuk, már nagyon kíváncsi leszek a harmadik részre, és valahol várom is, mert minden butaságuk ellenére azért valahol a szívemhez nőttek a karakterek és a cselekmény is. Még egy pozitívumként: A borító gyönyörű lett.
Értékelés: 3,5 csillag
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése