A hét pecsét (Az ikerlángbűbáj 3.): Aurora Lewis Turner

 

Leírás (forrás: moly.hu)

„Káin, az Elsők legfőbb fegyvere, az őrzők leghalálosabb ellensége visszatér, hogy felnyissa a hét pecsétet, és elhozza a világ pusztulását.

Amaja a poklot is megjárja, hogy ezt megakadályozza, és megmentse szerelmét. A halál és újjászületés körforgásába beleszólni viszont nehéz, nagy árat követel.

Mágikus utazás kezdődik a Gellért-hegytől fél Európán és Mexikón át egészen Japánig.

Vajon az ikerlángbűbáj megoldást kínálhat egy rogyadozó világ minden bajára? Ki marad életben a katasztrófák során? S vajon ők járnak jobban, vagy az utolsó nagy háború hősi halottai?

A pecsétek nyílnak. Világunk összedőlni látszik…”

Vélemény:

Az előző rész után bevallom legfőképp csak a kíváncsiság hajtott, de közben féltem is ettől a történettől, pont az előző hibái miatt. A helyzet az, hogy ezt már sokkal inkább élveztem, mint a 2. részt. A kaland érdekesebb volt, az akciójelenetek szinte brutális (néha már-már horrorisztikus) pontossággal részletezve. A pecsétek felnyitása, azoknak következményei tényleg ijesztőek lettek.

A cselekményben és a szereplőkben már kevésbé éreztem a döcögést… a problémám jelenleg inkább a tempó és az arányok jelentették akadt egy két rész, amiket spoileres mivoltuk miatt nem emelnék most ki, de a jelenlétükkel megszakítottak egy-egy nagyon értékes és erős pillanatot. (Újabb szerelmi civódások ott, ahol semmi keresnivalójuk nem lett volna, amennyiben a szereplőket tényleg létező emberekként, nem csak megírt figurákként kezeljük.)

De ha ezektől eltekintek, maga a cselekmény egy nagyon szép ívet írt le, a harcok többször megleptek a kegyetlenségeikkel, bár talán a könyv eleje kicsit lassan indult (sajnos mivel a kettőt szinte egymás után olvastam, kicsit kavarodik melyik részben mi volt), de így emlékszem rá. Alexander és Amaja kapcsolata szerintem nagyon erősre sikeredett így számomra nem volt annyira meglepő egy bizonyos pillanat, de tudom, hogy akadnak akik biztos megdöbbentek és meg fognak döbbeni rajta, ha olvassák.

Az egyetlen negatívum nekem továbbra is a "szerelem" volt... valahogy nem éreztem senkik között sem azt az egetrengető tényleges komoly szerelmet. Volt vágy, meg fellángolás... (Szó szerint tényleg CSAK "crush").

Alapvetően a cselekmény miatt gyorsan lehet vele haladni, a könyv könnyen olvastatja magát, előfordulnak kisebb hibák a leírásokban és a cselekményvezetésben, de ha csak valaki nem túl piszkálódó ezeken túl lehet magunkat tenni. Vagy épp megmosolyogtatóak lehetnek.

Értékelés: 4,5 csillag