Leírás (forrás: moly.hu)
„Pudingok kíméljenek!
Halihókamóka, haversrácok, itt megint a LÚZER RÁDIÓ dübörög! Mark, a nagyvárosi száguldó kölyökriporter és agyroggyant családja, barátai, valamint sötétben surranó ellenfelei egy utolsó, orbitálisan gigabrutál nagy kalandra hívnak titeket!
A LÚZER RÁDIÓ szédült csapatának nevetésre ingerlő történetéből megtudhatod, hogy
* kicsit sem MENŐ, ha az egyik családtagod totálisan megzakkan, viszont nagyon MENŐ, ha ettől senki nem ezoparázik be
* és MENŐ az is, ha úgy szeretitek egymást, hogy a másikért még a rendőrőrsöt is megrohamozzátok, ám közel sem MENŐ, mikor Bedőke Kálmánné, született Vakarcs Jolán beköltözik a szobádba
* de aki igazán MENŐ, az megküzd a szívzűrös szerelemmel is, bár közben aligha MENŐ családilag hasmarsot kapni
* viszont nagyon is MENŐ közös karácsonyfát állítani, még ha ehhez Olgi banyesszel is kell szövetségre lépni, hisz
* csak az MENŐ, aki képes megnevettetni bárkit, és erre – ez TUTI! – a lúzercsapat bármikor képes!
Ismerd meg szédült kalandjaikat!
A vidékről Budapestre költözött Kukec család, valamint a LÚZER RÁDIÓ csapatának története, mely a könyvsorozat indulása óta hangjátékként és zenés színdarabként is óriási sikert aratott, ezzel a kötettel zárul! Szomorkodásra azonban nincsen ok, és főleg idő, mivel kedvenc csapatunk, Mark, Monyó, Pet, Slambuc, Uncsitesó, Kukesz tata és a többi csodás lúzer most is épp oly őrült kalandokra hívja olvasóit, mint korábban!”
Vélemény:
Csak lestem, hogy miféle kalandokba kerülhetnek még a mi drága szereplőink. Valahogy „Mamaguru” érkezése nem volt számomra annyira izgalmas így eleinte nagyon nehezen haladtam vele, de Slambuc titkolózása és a kínai boltok kirablása már sokkal inkább érdekelni kezdett engem. Éreztem, hogy mi állhat a háttérben, ettől független nagyon jól lett tálalva a dolog.
Az eddigi részekkel ellentétben, ez a lezáró kötet nem csak egy megoldásra váró problémát tár az olvasó elé, hanem rögtön többet is. Ráadásul karácsony felé közeledve nálam ez teszi fel a pontot az i-re. Viszont épp ezért mert lezárás, eléggé gyorsan történnek a dolgok. Meg hát Böszörményi könyvtől amúgy is nehéz búcsút venni.
A szülők őrültsége garantáltan ebben a részben tetőzött a leginkább, de az is, hogy Mark végre teljes értékűen belekeveredett a „nyóckeres” létbe. (Minden magyarázat és körülírás nélkül, a karácsonyi színdarab fergetegesre sikeredett, már csak így olvasva is.) Viszont a búcsú is elérkezik ebben a részben, ami talán kicsit vártalan lehetett sokaknak (köztük nekem is), de egy ilyen könyvsorozatot nagyon nehéz jól lezárni. Az ember pedig vagy talál neki egy sebtapasz letépős zárást, vagy húzza nyúzza és végül befejezetlen marad.
Bár a sorozatot sajnos már úgysem tudná folytatni az író (elvesztését a mai napig megkönnyezem, mert szerintem olyat tudott nyújtani a magyar ifjúsági irodalomban, amit kevesen mások). Így talán jobb is, hogy Mark története még ha egy kicsit keserédes módon is de kiteljesedett. A karakterek sokat fejlődtek a regények alatt, és bár nem tudtam bele merjek-e kezdeni… Határozottan a legjobb ötletek egyike volt.
Értékelés: 5 csillag
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése