Leírás (forrás: moly.hu):
„Alex Stern visszatért, és az Ivy League egyenesen a pokolba tart.
Találd meg az alvilág kapuját! Ments ki egy lelket a pokolból! Egyszerű terv, csakhogy onnan ritkán térnek vissza emberek. De Galaxy „Alex” Stern elhatározza, hogy kiszabadítja Darlingtont a purgatóriumból – még akkor is, ha ez a Léthe és a Yale jövőjébe kerül.
Mivel a mentési kísérlet tiltott, Alex és Dawes nem kérhetik a kilencedik ház segítségét – ezért egy kétes szövetségesekből álló csapatot hoznak össze, hogy megmentsék a Léthe gentlemanjét. Ötüknek együtt kell eligazodniuk a titkos szövegek és bizarr ereklyék útvesztőjében, hogy felfedjék a társaságok legjobban őrzött titkait. Eközben pedig minden elképzelhető szabályt megszegnek.
Ám amikor a tanszékeken furcsa halálesetek történnek, Alex tudja, hogy ez nem csak a véletlen műve. Valami végzetes erő munkálkodik New Havenben, és ha túl akarják élni, Alexnek számolnia kell a múltja szörnyeivel és az egyetem falai között ólálkodó sötétséggel is.
A tökéletes dark academia regény a #1 NYT bestsellerszerző Leigh Bardugo jellegzetes és utánozhatatlan stíluselemeivel és fordulataival! A kilencedik ház-sorozat hevesen várt új kötete.
Fedezd fel szörnyekkel teli, intrikus világát!”
Vélemény:
Először elképesztően egyszerűen szeretném kezdeni. Örülök, hogy a könyv egy másik borítóval is kiadásra került, mert bár értem a létjogosultságát az eredeti nyulas verziónak (főleg így a történet szempontjából), megértem, hogy nagyon sokakat elriasztana. Én azért a másik verzióval olvastam mert csak azt találtam meg a könyvtárban, igazából én sosem voltam híve annak, hogy az ember a borítója alapján ítélje meg a könyvet, főleg manapság amikor lenyűgöző borítós, több száz oldalas élfestett köteteket is ki tudnak tölteni a nagy büdös semmivel.
Az biztos, hogy nagy elvárásaim voltak a regénnyel kapcsolatban, mert az első részt, ahogy az írónő többi munkásságát is, egyszerűen csak imádni tudtam. Szerintem Bardugo még nem tudott olyat kihozni, amit ne szerettem volna, és mivel az előző lezárása után tudtam, hogy jön majd a következő így akkor azonnal bele akartam kezdeni, majd valahogy teljesen ki is ment a fejemből, míg szembe nem jött velem a könyvtárban. Éreztem, hogy velem kell jönnie a nyárra.
Bár a munka még tart, mégis találtam lehetőséget arra, hogy mindennap tudjak belőle olvasni, és bár mindig beosztottam mennyit szeretnék (hogy azért a napom nagy részét ne vigye el teljesen), ezt a számot rendre megugrottam és úgy kellett rávennem magam arra, hogy letegyem a kezeim közül.
Itt éreztem leginkább azt, hogy Dawes mennyire is a kedvenc szereplőim egyikévé vált, és Alexet is annyira de annyira tudtam kedvelni. Ebben a részben már érzetre nem kapott helyet számomra annyira az egyetemi életérzés, mint a koribábban, egy kalandosabb, akciódúsabb második rész lett ez, ahol a cselekmény vitte el teljesen a történet egészét, a környezet eseményeire már annyira nem maradt idő. (Hogy kicsit érthetőbb legyen, míg az előző részben többet láttunk a különböző házak működéséből, az egyetemi bulikból addig itt inkább a kaland, és a szereplőink célja volt fókuszban. Ez persze semmivel sem teszi egyik részt sem kevesebbé a másiknál.)
A történet eleinte megint sok szálat markolt fel, amiket a végére sikerült egy közös fonatba rendezni, és mindennek meglett a maga helye, amiben a szereplőink megfelelően lavíroztak, mindenkinek megvolt a maga szerepe, személyisége és épp annyi titok, vagy meglepő fordulat, amit még izgalmasabbá tette ezt a regényt is.
Érezhetően ez a rész már nem a bemutatásokról szólt, de szerencsére itt is kaptunk egykét momentumot a karakterek múltbeli életéből (engem mindig valahogy megborzongat amikor Alex és Len kapcsolata kerül szóba, mert ez annyira valós élethelyzet sokaknak, hogy még talán a démonoknál, vámpíroknál is sokkal ijesztőbb).
Aki az első részt szerette, szerintem az ebben sem fog csalódni, mert bár nem teljesen azt a hangulatot hordozza magában, mint az első kötet, de mégis pont a legjobb dolgok maradtak meg belőle. A szereplők, az akció, és a mágia sötét mivolta.
Értékelés: 5 csillag
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése