2025. június 19., csütörtök

Ragadozók háza (Prédák háza 2.): Diana Hunt

 


Leírás (forrás: moly.hu):

„Készen állsz a játékra?

Akkor is, ha meg kell bíznod valakiben, aki egyszer már összetörte a szíved?

A szabályok egyszerűek…

A szereposztás megváltozik, a préda ragadozóvá válik.

Képzeld el, hogy a titkos társaság, amit kerestél, létezik.

Fő fegyverük a hipnotizálás, bármit képesek elhitetni veled. A Carnivora Akadémia sokkal veszélyesebb, mint azt elsőre gondoltad, az iskola hideg falai között sehol nem vagy biztonságban.

A társasággal kapcsolatos rögeszméd veszélybe sodor.

Megszállottá válsz, mindenhol őket keresed. Mindenkiben őket látod.

Ahhoz, hogy megmentsd a barátaidat, ki kell derítened az igazságot. Ahogy egyre mélyebbre merülsz, a valóság és a képzelet határvonala elmosódik. A túléléshez mindent fel kell áldoznod, talán még azt is, ami a legfontosabb számodra.

Ne félj tőlük, érd el, hogy ők féljenek tőled!”


Vélemény:

Emlékszem, hogy az első részt elképesztően imádtam (itt olvasható róla a vélemény). Viszont amikor befejeztem, akkor nem tudtam, hogy az írónő készül a folytatással. Bár így visszagondolva talán egyértelműnek kellett volna lennie, azonban mégis meglepett és jóleső izgalommal töltött el a hír, hogy érkezik a folytatás. Mert bár én elkönyveltem, hogy főszereplőink kapcsolata úgy ér véget ahogy ott meg lett írva, mégis elkezdtem izgulni mit hozhat a jövő.

A legnagyobb problémám az volt, hogy túl régen olvastam már az első részt, és túl sok könyv került már elém azóta ahhoz, hogy mindenre pontosan emlékezzek, így voltak szereplők akiknek a személyiségére, korábbi cselekedetikre már nem emlékeztem pontosan. Sőt… nagyon furcsa, mert az egész első részből csak annyi maradt meg, hogy IMÁDTAM, azonban már nem tudnám felidézni mik is történtek benne pontosan (ez talán pozitívum hisz akkor simán újra olvashatom épp akkora izgalommal, mint első alkalommal).

Viszont ezt leszámítva ez a második rész is épp annyira magával ragadott, mint az első. Nagyon egyszerű leszek, de ki kell jelentenem hogy a könyv gyönyörű és engem már ezzel is sikerült megfogni. Az előzőhöz hasonlóan itt is voltak fekete oldalak, azonban néhány vörös is helyet kapott és mindegyik ilyen színnel ellátott oldal más jelentést kapott. Itt most nem sok más karakter fejébe láthattunk bele, hanem csak Williamébe de ez is nagyon sokat adott a történethez.

A cselekmény nem a manipulációról szólt ezúttal, hanem a hipnotizálásról, az emlékek elrejtéséről, a titkos társaságokról és mivel nagyon szeretem ezt a fajta Dark Academia hangulatot engem egész végig meg tudott tartani. Egyike azon történeteknek, ahol a főszereplővel meglepően jól tudok azonosulni, és emiatt a leírások sem untatnak, minden apró mondat jelentéssel bír. A történet közben annyira bele tudtam élni magam a cselekményekbe (köszönhetően annak, hogy Elizabeth sosem felejtette el azt, hogy a nagy romantikázások meg haverkodások közepette neki egy bűntényt is fel kellene derítenie), hogy én magam is nyomozni kezdtem. Minden egyes megjelenő karaktert próbáltam kielemezni, és már tényleg én magam sem tudtam kiben lehet, és kiben nem kellene megbízni. A könyv jól az orromnál fogva vezetett, ugyanis ilyen szempontból tudott nekem egy tök jó csavart adni.

Volt egy pont ami nem igazán tetszett, de ezt a végére sikerült visszahozni, a lezárás pedig… NA NEM HISZEM EL… Ugye nem kell sokat várni a folytatásra, mert ezt ilyen helyzetben nem lehet kivárni!

Akinek tetszett az első rész annak ez is tetszeni fog, aki ott még nem találta meg a számításait, annak meg azért ajánlom hátha itt válaszokat talál egy-két korábban felmerült kérdésre. Amúgy a sorozatot csak ajánlani tudom, bár lehet annak fényében, amit tudok, már nem mernék belekezdeni csak ha nálam van a folytatás is XD őrület lesz kivárni.


Értékelés: 5 csillag

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Eragon (Az örökség 1.): Christopher Paolini

  Leírás (forrás: moly.hu): „2003 őszén a New York Times sikerlistáján nagy szenzációt keltve az élre tört egy amerikai kamasz fiú fantasyre...