Leírás (forrás: moly.hu):
„Thalia szolgál, tűr, túlél. A Gil’mellin Birodalomban a hibridek nyakörvvel élnek: a mágia csak emlék, a szabadság tiltott szó számukra. A rendet a király kegyetlen katonái, a káoszűzők biztosítják. A szökés az egyetlen megoldás, de Thalia tudja, hogy a veszélyes vállalkozás nemcsak a saját, hanem a szerettei életébe is kerülhet. Ráadásul a legrosszabb rémálmában sem gondolta volna, hogy ebben egy káoszűző segítségére szorul, aki meg akarta ölni. Most mégis egymásra utalva kell harcolniuk… és a gyűlölet lassan valami egészen mássá formálódik.
Khion koronahercegként nőtt fel – most mégsem ő a trón várományosa. Hiába küzd a király elismeréséért és a mágiája ébredéséért, a reményeit porrá zúzták. Választania kell: marad a palota árnyékában, vagy hátrahagyja apja állandó rosszallását, hogy megtalálja azt, aki elvette tőle az uralkodás lehetőségét.
Khion nem pont így képzelte a jövőt. Thalia nem pont így képzelte a szövetségeseket. De talán pontosan ezen az úton kell végigmenniük, hogy elérjék, amire mindennél jobban vágynak.”
Vélemény:
Egyáltalán nem terveztem a könyvet elolvasni, és bár a borító sejtet valami sötétebb hangulatot, de valahogy nem azt a történetet vártam tőle, amit végül kaptam. Aztán egy barátnőm mesélt róla és úgy határoztam, hogy adni szeretnék neki egy esélyt.
Lelövöm a poént: Nagyon jól tettem!
A világ, ahol a történet játszódik tényleg nagyon kegyetlen, kemény és tele van veszélyekkel, amiket Thalia szemszögén keresztül nagyon szépen láthattunk is. Örülök, hogy nem volt benne finomkodás, hogy a sötét pillanatok alatt tényleg én is éreztem azt a veszélyt, amiben ő lehetett abban a pillanatban. Szerintem a cselekmény a rabszolgaságot is nagyon jól bemutatta és ami nekem nagyon fontos a párbeszédeket sosem éreztem túl erőltetettnek. Gyakori hiba könyveknél, hogy a komikus karakter oda nem illő pillanatokban poénkodik de szerintem itt minden a helyén volt. És bár volt benne szerelmi szál, nem annak megbeszélése tette ki a karakterek mindennapjait.
Khion szemszöge először elképesztően meglepett mert azt hittem, hogy majd elsőre átjön, hogy ő lesz itt a jó fiú, akit kedvelni kell, viszont elég összetettre sikerült ő is ahhoz, hogy fenntartsa az érdeklődésem. Néhány pillanatnál még azon is elgondolkodtam, hogy milyen menő antihős válna belőle. Sőt még akár azon is elgondolkodtam milyen lehetne antagonistaként.
A történetben volt pár húzás, ami elképesztően meglepett és már csak azért is kíváncsi vagyok a folytatásra, hogy tudjam mi lesz itt a későbbiekben, és igen ki merem jelenteni, hogy végre van egy történet, amiben érdekel kivel is jön össze a végén a főszereplő (már van egy nagy kedvencem).
Ajánlom azoknak, akiket érdekel egy sötét de ettől független elképesztően kalandos fantasy amibe a romantika szépen belesimul és nem felrúgja azt.
Értékelés: 5 csillag
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése