Leírás (forrás: moly.hu)
„A szemközti falon valami fénylett. Óvatosan közelebb mentek, s közben hunyorogva fürkészték a sötétséget. A lobogó fáklyák fényében egy felirat csillant meg. Valaki fél méter magas betűkkel ezt mázolta a két ablak között a falra: FELTÁRULT A TITKOK KAMRÁJA. AZ UTÓD ELLENSÉGEI RESZKESSENEK!
Harry Potter varázslónak született, és jelenleg második tanévére készül a Roxfort Boszorkány-és Varázslóképző Szakiskolában. De már a szünidő sem telik eseménytelenül: egy nap különös szerzet , egy házimanó jelenik meg a Privet Drive-on, és közli Harryvel, hogy nagy veszély leselkedik rá, ha visszatér az iskolába. Harry a riválisa, Draco Malfoy mesterkedését sejti az üzenet mögött, és nem törődik a figyelmeztetéssel. Sőt, valójában el is feledkezik róla, ugyanis barátja, Ron egy repülő autón megszökteti a kibírhatatlan Dursley-éktől, s Harry a nyár további részét Weasley-éknél tölti. Ám a Roxfortba visszatérve hamarosan beigazolódik, hogy Dobby, a házimanó nem a levegőbe beszélt. Szörnyű dolgok vannak készülőben…
A Kate Greenaway-díjjal kitüntetett Jim Kay pazar illusztrációkkal jeleníti meg J.K. Rowling varázslatos világát az immár klasszikus sorozat második kötetében.”
Vélemény:
Emlékszem, mikor életemben először olvastam ezt a részt, akkor épp nyaralni mentünk, és akkor először történt meg velem, hogy nyaralás alatt sikerült kiolvasnom egy egész könyvet. Ezt hatalmas dologként éltem meg.
A filmet bevallom, nagyon sokáig nem láthattam. Kiskoromban, amikor kortársaim már oda-vissza látták a Harry Potter filmeket, én mindig csak addig nézhettem őket, amíg megjelent bennük az ominózus gonosz, vagy szörny. (A bölcsek köve, nagyjából addig volt számomra nézhető, amíg Harry szembe nem került Voldemorttal, ez pedig addig, míg le nem értek a Titkok Kamrájába, ezt őszintén meg is értem, hisz volt, hogy az asztal alá bújtam, mikor hallottam a suttogásokat.) Ennél a résznél éreztem azt leginkább, a könyv többet tud adni, mint a film és ez nekem egy igencsak meglepő élmény volt akkoriban, és ma is nagyon szerettem.
Bár az eleje egy enyhe logikai bukfenccel indít, viszont mivel gyerekekről van szó, így nem meglepő az, ha nem épp a legésszerűbb dolog jut eszükbe először, példának okáért megvárni, amíg Ron szülei ki nem jutnak és együtt elintézni, hogy mitévők lehetnének a Roxfortba jutás kapcsán.
Szerintem valahol az egész „aranyvérűek” és „sárvérűek” helyzet, itt csúcsosodott ki leginkább, és voltak benne kifejezetten erős részek, amiket egy gyerek szerintem olvasás közben egészen másképp él meg mint egy felnőtt.
Mivel ismertem a történetet, így nem értek meglepetésként azok az események, amiket Harry megélt, viszont szerintem még mindig ötletesek benne a csavarok, és jól kitaláltak. Elsőre igencsak meglepő lehet. Még mindig érzem benne a mesei hatást az által, hogy sok mellékszereplő eléggé egy dimenzió környékén mozog, ám mivel ifjúsági regény, így nem rossz az, ha a jó és rossz között érezni lehet a távolságot. (Aztán tudom, hogy lesz ez a könyvsorozat még komolyabb is ;) ).
Tom Denem egy kifejezetten érdekes karakter volt, és még mindig nem bánnám ha egyszer az ő történetét is látnánk valamilyen formában. (A rajongói film sem volt utolsó, de azért mégsem az igazi.)
A főszereplőket továbbra is kedveltem. A Weasley család pedig egyszerűen fantasztikus!
U.i.: Most, hogy másodjára olvasom őket, már kezd egyre kevésbé tiszta lenni nekem az, miért is kell annyira ellenszenvesen tekinteni Dumbledore-ra… mert hallottam már vele szemben kritikákat. Szerintem egy nagyon jó karakter, és rengeteg bölcs, megfontolandó gondolata van.
Értékelés: 5 csillag
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése