Leírás (forrás: moly.hu)
„Egy történet, amelyben nincs bárány. Csak farkasok vannak.
Üdv a családunkban – fogad az elegáns Nina Winchester új házvezetőnői állásomban. Ez a munka az egyetlen esélyem, hogy új életet kezdjek. Itt az lehetek, akinek csak látszani akarok. Csakhamar rá kell azonban jönnöm, hogy Winchesterék titkai a sajátjaimnál is sokkal sötétebbek és ijesztőbbek.
Nap mint nap lelkiismeretesen kitakarítom munkaadóim fényűző otthonát, elhozom a lányukat az iskolából, és ízletes vacsorát főzök az egész családnak, majd apró padlásszobámba térek elkölteni a magam jóval szerényebb vacsoráját.
Igyekszem tudomást sem venni róla, hogy Nina gyakran csak azért csinál felfordulást, hogy kárörvendve nézze, ahogy összetakarítok, hogy miféle blőd hazugságokat gyárt a lányáról, és hogy mint válik Andrew, a jóképű férj napról napra elgyötörtebbé. De ha olykor Andrew fájdalommal telt, szép, melegbarna szemébe nézek, nem tudom megállni, hogy elképzeljem, milyen is volna Nina helyében lenni. Birtokba venni impozáns gardróbját, puccos kocsiját és tökéletes férjét.
Fel is próbálom egyszer egyik ragyogóan fehér estélyijét, csak hogy lássam, hogy áll. Ő persze rájön, s mire én megtudom, hogy padlásszobám ajtaja csak kívülről zárható, úgy tűnik, már késő.
Csakhogy Winchesteréknek sejtelmük sincs, ki vagyok én. És mire vagyok képes.”
Vélemény:
Amikor elkezdtem olvasni ezt a könyvet, nem igazán tudtam, hogy mire számítsak. Elsőként a nagyon jó értékelések keltették fel a figyelmem, no meg az, hogy nemrég olvastam egy másik thrillert is és kíváncsi voltam lehet-e ezt másképp csinálni.
És lehet!
Millie karaktere elsőre megfogott. Megtalálható benne a thrillerekre jellemző „megbízhatatlan főhős” mesélő személye, és máris oda meg vissza voltam érte, de ahogy a jó trhillereknél az megszokott, nagyon nehéz erről a könyvről spoilerek nélkül nyilatkozni. Nagyon gyakran dob be olyan helyzeteket a regény, amikre nem készültem fel, mert nem voltak egyértelműen erre utaló jelek korábban. Persze utólag visszatekintve lehet látni, hogy az írónő végig csöpögtette nekünk az infó cseppeket, de csak mikor már a pocsolyában állunk, akkor látjuk mi is sült ki az egészből.
Tetszett, hogy a könyv mert bátran kemény pillanatokat bemutatni, amitől igenis végigfutott a hátamon a hideg (meg egy kicsit mosolyogtam is, de az már csak az én furcsa lelkivilágom). Teljesült a borzongás a „thrill”.
Nem könnyed, nem romantikus és nem olyan módon elborult ahogy azt a fülszöveg alapján vártam volna, ami meg aztán végképp egy pozitívum. És tényleg azért ennyire rövid ez a vélemény, mert nem lehet róla anélkül mesélni, hogy fontos csavarokat árulnék el. Ezt mindenkinek (aki át akarja élni az élményt) magának kell megtapasztalnia. Én személy szerint minden egyes fordulatot élveztem benne.
Ajánlom azoknak akik nem szeretnének megállni egy könnyed kis könyvnél, és igénylik a meglepő fordulatokat és a valódi kiakadásokat.
Értékelés: 5 csillag
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése