2021. november 25., csütörtök

Boys of Brayshaw High – A Brayshaw bandái: Meagan Brandy

 


Leírás (forrás: moly.hu):

„Ezek a Brayshaw-srácok leigáznak?

„A magadfajta lányokat nem szívesen látják az ilyen helyeken, szóval süsd le a szemed és nézz inkább félre.” Pontosan ezeket a szavakat intézte hozzám a szociális gondozóm, mikor kirakott a legújabb pokol kapujában. Egy problémás tiniknek fenntartott helyen.

Persze, nem fogadtam meg a tanácsát, és ők most kipécéztek maguknak. Azt várják tőlem, hogy alávessem magam a hatalmi játszmáiknak, és hogy beálljak a sorba, ahogy ők elképzelik.

Pechjükre, sosem tartom be a szabályokat.

Pechemre, eltökélték, hogy betartatják velem.

Közben elképesztően vonzóak, és a többiek királyként bánnak velük. Ők a fiúk Brayshaw High-ból.

És én vagyok a lány, aki az útjukba került.”


Vélemény:

Amikor elolvastam a leírást, és az értékelést… sőt mikor csak megpillantottam ezt a borítót azt éreztem, hogy előre borítékolható milyen véleménnyel leszek majd erről a könyvről. (Meg a rubin pöttyös könyveket eleve fenntartásokkal szoktam kezelni.) Azt hittem az egészet végigszenvedem majd, hogy a végén kinyöghessek magamból egy fránya két csillagot.

DE a könyv elképesztően meglepett. Nem mondom, hogy teljesen tökéletes, és semmi kivetnivalót nem találtam benne, viszont előzetes gondolataimhoz képest sokkal élvezetesebb volt. Bár felmerült bennem az is, hogy talán az elvárásaim hiánya miatt érzem ezt a könyv iránt. De a lényeg, hogy nem csak negatív pontokat találtam itt.

A pozitív pillanatok:

Kifejezetten szerettem a fiúk karaktereit, már amikor végre eljött az a pillanat, hogy végre nem csak névről és beszédstílusról, de személyiség alapján is sikerült őket megkülönböztetni, viszont azt érzem túl kevés volt belőlük. Szívesen beleláttam azokba a pillanataikba, amik nem kifejezetten a nők és a 0-24-es d*gásban merültek ki, mert ilyenkor éreztem bennük a lehetőségeket.

Nagyon tetszett az a sötét és ütős hangulat, ami az egész történeten átívelt. Mind Raven múltja, mind az iskolai hierarchia és a nevelőotthon miatt. Érdekes volt végre egy másik oldalt is látni, nem csak a csillogást és a gazdagságot (ami néha itt is előkerült, de szerencsére nem olyan nagy számban).

Raven személyisége pedig szerintem elég érdekesre sikeredett, kifejezetten örültem annak, hogy kiáll magáért, és nem engedi, hogy mások szemétkedjenek vele. (Viszont őt nem csak itt szerepel).

A sötét oldal… avagy a negatívumok:

Elsőként kiemelném Ravent. Hogy előbb még a pozitívumokban szerepelt? Oh, csakugyan. Viszont itt is helyet kell kapnia, mert voltak benne olyan jegyek, amik nem tetszettek. Például az, hogy látatlanban utált mindenkit, ami mondhatni megérthető az előélete miatt, de közben baromi unszimpatikussá tette… És még valami. A külseje. Nem tudom hányszor kellett elolvasnom, hogy mennyire jó nő is valójában. Hogy milyen kerek ott ahol kereknek kell lennie, hogy mennyire szép ott ahol szépnek kell lennie… ebből egy idő után nagyon elegem volt. Nem zavar ha valaki szép, de ne kerítsünk már neki ekkora feneket (LOL) ha állítólag a fiúk számára is a személyisége volt inkább magával ragadó. Mi lett volna akkor ha Raven karaktere nem egy ilyen kis tökéletesség? Szerintem a történet akkor is megáll a helyén, sőt még talán többet is ad.

A másik negatívum a szex volt… vagyis igazából az, hogy minden csak aküröl forgott. Nem viccelek fel is jegyeztem magamnak, hogy pontosan a könyv 223. oldalán csúszott ki belőlem az a kérdés, hogy „Itt mi a jó franc akar lenni a történet?”. Mert hogy addig az egész nekem másról sem szólt csak arról, hogy egy egóskodó szexi csaj és három egóskodó szexi srác kerülgeti egymást, ami eddig egész jó p*rnó alapanyag lenne de mikor láttam, hogy ennek a sorozatnak angolul több része van, nem igazán értettem a helyzetet. De örültem, hogy a 300. oldal után végre felpörögtek az események.

Szóval hát a történet nem volt annyira rossz, mint azt eleinte hittem (meg ahogy az első száz oldal elhitetette velem), de mind leírás szintjén, mind cselekmény szintjén én még elbírtam volna valami pluszt. Viszont nem mondom, hogy ha megjelenne a 2. rész magyarul nem adnék neki esélyt, mert azért ez a függővég eléggé felcsigázott.

Értékelés: 4 csillag

 


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Eragon (Az örökség 1.): Christopher Paolini

  Leírás (forrás: moly.hu): „2003 őszén a New York Times sikerlistáján nagy szenzációt keltve az élre tört egy amerikai kamasz fiú fantasyre...