Leírás (forrás: moly.hu):
"Budai Lotti India és Japán egzotikus tájai után egy újabb távoli vidék újabb izgalmas történelmi időszakát tárja az olvasó elé: a 19. századi Kuba világát. Rabszolgatartók és ültetvényesek, spanyolok és bennszülöttek, egyházi dogmák és boszorkányság.
Ez az egyszerre fülledt, izgalmas és feszültségekkel teli világ szolgál hátterül három rendkívüli nő történetének. A sorozat első részében megismerhetjük a fiatal Veronica d'Avilát, aki európai tanulmányait befejezve, hosszú évek után tér vissza családja cukornádültetvényére. A lányt hazatérve megrohamozzák nyomasztó gyermekkori emlékei, s nyomukba eredve egy sötét családi titokra bukkan…
Budai Lotti a hatalmas sikert aratott Ágyas úrnő-sorozata után most egy kiszámíthatatlan fordulatokban gazdag, szenvedélyekkel teli utazásra hívja az olvasóit a 19. századi mesés Kubába."
Vélemény:
Hogy jókor talált-e rám ez a könyv? Valószínűleg igen. Ki tudja? Talán egy pörgős, feladatokkal teli időszakban kiakadtam volna rajta, esetleg az első szerelmesebb jelenetnél félredobom. Azonban a sok utazgatás, az új munka (mely néha várakozással telik), és a borúsabb őszi idő meghozta a hangulatom egy kis bekuckózáshoz.
Első körben fontosnak tartom megjegyezni, hogy az ültetvényesek, a rabszolgatartás és a kor melyben ezek még teljesen hétköznapiak voltak mindig magával ragadott. Talán azért mert számunkra itt Európa közepén annyira hihetetlennek tűnik milyen életbe is keveredhettek azon országok szülöttei, akik egy-egy gyarmatosító birodalomból utazhattak Amerikába vagy épp jelen könyvben Kubába. Nem tudhattuk milyen az, amikor egy népet teljesen elnyomnak s azt sem milyen, ha eszmék miatt szomszédok fordulhatnak egymás ellen. A könyv segítségével könnyen kiszakadtam a mindennapok mókuskerekéből.
Ha egyetlen negatívumot kellene
említenem az talán a könyv tempója ám emellett épp ez az egyik pozitívuma
is. Történetet mesél. Nem akad le apró részleteken – főleg az erotikán nem, ami
nekem külön pozitívum volt. Mikor elő is fordult benne ilyen azt épp
helyénvalónak és szépen megfogalmazottnak éreztem. De néha azt éreztem egy-egy
részt szívesebben olvastam volna még.
A legnagyobb pozitívumok a könyvben pedig számomra a nagy csavarok voltak, amik néha olyan váratlanul értek, hogy tényleg képesek voltak meglepetést okozni nekem, pedig ha valaki én valahogy mindig előre kiszagolom a fordulatokat. A másik pedig a szereplők jellemrajza. Az írónőnek nem kellett azt írnia, hogy XY gonosz volt. Megmutatta, gonoszsága tettein és szavain át is érződött, ahogy minden karakter is szinte életre kelt a lapokról. Az események átélhetőek, sajnos néha átérezhetőek is voltak.
Nem fogom elfelejteni amikor egy
szellőztetés után átfagyva a radiátornak dőlve olvastam, majd egyszer csak egy
részhez érve ez a röpke mondat hagyta el a számat „Basszus…” és csak bámultam
magam elé pár másodpercig.
Eredmény: 5 csillag
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése