Leírás (forrás: moly.hu):
„A Narcos, a Netflix kultikus
sorozatának főszereplői, a legendás DEA ügynökök, Steve Murphy es Javier F.
Peña szenzációs visszaemlékezése a Pablo Escobar elleni hajtóvadászatról.
Több évtizedes pályafutásuk
legnagyobb kihívása a Pablo Escobar elleni harc volt Kolumbiában. A Netflix
Narcos sorozata révén halhatatlanná vált két egykori kisvárosi zsaru most
először meséli el az igaz történetét, hogyan vadászták le a világ elsőszámú
narkoterroristáját, a kihívásokat, amelyekkel szembe kellett nézniük, és azokat
a vadonatúj módszereket, melyekkel sikeresen megdöntötték a világ legkeresettebb
bűnözőjének terror uralmát.
Az olvasók megismerhetik a Search
Bloc, a Pablo Escobar felkutatására létrehozott különítmény működésének belső
titkait, és a közös kolumbiai – amerikai munkacsoportét, melyek 18 hónapos
intenzív munkája vezetett el végül Escobarhoz.
1992 júliusától 1993 decemberéig
Steve és Javier állandó készültségben éltek, a medellini katonai akadémián
felütve főhadiszállásukat.
Itt éltek, és itt dolgoztak,a
kolumbiai hatóságokkal karöltve, hogy levadásszák azt az embert, aki sokak
szerint érinthetetlen volt.
Az ő személyes élményeik, a most
először nyilvánosságra kerülő, a DEA korábban titkosított belső információival
együtt adják a gerincét ennek a lenyűgöző történetnek, két amerikai ügynökről,
akik mindent kockára tettek,hogy elkapják a világ legkeresettebb bűnözőjét,
Pablo Escobart.”
Vélemény:
Elsőként ki kell jelentenem, hogy ha nincs a Narcos sorozat, akkor egyáltalán nem kezd el érdekelni ez a téma. Azonban megnéztem, teljesen magával ragadott az a történelmi időszak és világ, amit lefestett, én pedig elkezdtem ezen a területeken könyveket keresni.
Ebben a témában elsőként a Mrs. Escobar-t olvastam el, ahol Victoria mesélt arról, hogy ő miképp is élte meg a történéseket férje mellett, valamint milyen hatással volt rá a férje halála. Mikor megjelent a Vadászat Pablo Escobarra, ráadásul a két DEA ügynök elmesélései alapján, tudtam, hogy én ezt is látni akarom. Egyrészt azért mert a nyomozói munka, főleg a DEA munkája (Drug Enforcement Administration (Kábítószer-ellenes Hivatal) Szövetségi Igazságügy-minisztérium alá tartozik. Fő feladata a kábítószercsempészés és terjesztés megakadályozása, illetve a kábítószerrel kapcsolatos szervezett bűnözés elleni küzdelem). Másrészt azért, mert a sorozatban megismert Steve és Jaiver párosát nagyon megkedveltem és érdekelt a valóság mennyire állt összhangban az ott tapasztaltakkal.
Eleinte persze inkább az ő életükről volt szó. Hogyan is váltak nyomozókká, miképp is alakult az életük még Kolumbiába nem jutottak, és bár sokan azt nehezményezték, hogy az Escobar körüli történésekre az eleje kevésbé összepontosít, emiatt unalmas, nekem épp az tetszett, hogy jobban meg lehetett őket ismerni. Hogy nem csak két ügynök voltak akik leírták a munkájukat, hanem meséltek arról miért lettek nyomozók, miért épp a DEA lett az általuk választott terület és bizony azt is, milyen érzést váltott ez ki a családjaikból. Emiatt elmondhatom, hogy például minden tiszteletem Connie-é, Steve feleségéé, aki bármikor képes volt összecsomagolni és új életet kezdeni ha a férjét áthelyezték, elviselte, hogy gyakran napokig nem látták egymást.
A könyvben én azt is meglepetten tapasztaltam, mennyire érezhető volt, hogy néhány emlék sokkal több érzelmet váltott ki belőlük, mint mások. Valamint, hogy ennyi év után mik voltak azok, amik még mindig eszükbe jutottak. Mert bármennyire érdekesnek is találjuk mi többiek azt, hogyan fogtak el egy-egy bűnözőt, nekik igazából ez csak a munkájuk részét képezte, ami néha persze jár érdekes eseményekkel, de végeredményben csak elvégzendő feladat. Nem úgy például az, amikor Javier a családjáról mesélt, vagy amikor Steve az első lányuk örökbefogadásáról. Ezek adták a könyv igazi lelkét.
Tudtak érdekes információkkal szolgálni az Escobar utáni hajszát illetően is, valamint az is érdekes volt, ahogy a halálát követő érzéseikről meséltek. Azonban ki kell mondanom, hogy ez a könyv nem annyira olvasmányos, hogy az bárkit megfogjon. Leginkább akkor tudom ajánlani ha valaki már kellően utánanézett és/vagy látta a sorozatot, esetleg más dokumentumfilmeket mert sok név máskülönben csak adathalmaz lenne.
A kiadással kapcsolatban annyit, hogy akadtak durva elírások és elgépelések a könyvben, valamint a formázás során is maradt benne hiba (sorkizárt írásmód miatt egy sorban összesen két szó szerepelt, amit nem is értettem és az egyik szó a sor elején a másik a végén). Nem volt benne túl sok, de azért szembeötlőek voltak, amit a kiadó más könyvénél is tapasztaltam már.
Számomra érdekes volt a könyv, némi kihagyás után újra sikerült elmélyednem ezekben az eseményekben, és sokat segített, hogy új szemmel nézzek a sorozat néhány történésére.
Értékelés: 4,5 csillag
Kedvenc idézeteim:
„Természetesen mindent tudtam
Nuevo Laredóról! Hiszen ott volt a határ másik oldalán, ahol felnőttem. Bele se
gondoltam, teljesen fellelkesültem, és a La Zonáról beszéltem. Fecsegtem a
csehókról, azzal hencegtem, hogy milyen sok időt töltöttem a Pagallóban és a
123-asban – olyan klubokban, amelyek egyben igazi bordélyok is voltak. A
gazfickó rögtön kevésbé tartott gyanúsnak, és már a pisztolyát sem markolta
olyan erősen.
Azt hiszem mégsem volt hasztalan,
hogy annak idején a középiskolás haverjaimmal olyan sok időt töltöttem a
kocsmákban, és a piros lámpás negyedet is felkerestük.”
„Az ügynökök sok áldozatot hoznak a munkájuk érdekében, ami időnként még több áldozatot követel a családjuktól. Egy házastársnak erősnek kell lennie, hogy elfogadja, az ügynök milyen sokat van távol, ő pedig vezesse a háztartást, foglalkozzon a gyerekekkel, és közben háttérbe helyezze a saját pályáját. Már tudtam, hogy sok ügynök házassága válással végződik, mert az eredményes ügynöki munka nagyon sok stressznek és megpróbáltatásnak teszi ki a családot. A stresszhez hozzájárul még a bűnüldözés egyik legkeményebb munkáját végző ügynök biztonsága miatti aggodalom is. Tudtam, hogy sokat leszek majd távol otthonról, és Connie-nak bizonyára rengeteg időt kell egyedül töltenie.”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése