Leírás (forrás: moly.hu):
„A faluban megkondul a harang egyszer, kétszer, háromszor valakit megöltek. Negyedszer is megszólal… A gyilkos a Farkas. Amikor még a falvak olyan kicsik voltak, hogy mindenki ismert mindenkit, egy kislány harcolt, hogy meglelje a maga útját. Valerie nem jó kislány. Amikor a helyi vérfarkas kiszemeli magának, Valerie-nek lehetetlen döntést kell hoznia. Senkihez sem fordulhat, miközben választhat a rákényszerített házasság, és a szökés között igaz szerelmével. Az apja a helyi iszákos, az anyja irányítani akarja, és a többi lány – ők gyorsan boszorkánynak kiáltják ki. Ki menti meg Valerie-t? Meg tudja menteni saját magát? A klasszikus gyermekmese lebilincselő újragondolásában nehéz lehet megtalálni a happy endet.”
Vélemény:
Szóval vérfarkasok? Azt hiszem, itt rám van szükség! Mint már egyszer az Újhold kritikámnál kifejtettem a farkasok, és ezáltal a vérfarkasok történetekben mindig is a szívem csücske voltak, így ez a könyv szinte hívogatott engem.
Amit olvasás előtt közvetlenül tudtam meg, hogy a könyv a film alapján készült. Emlékszem a filmre, még fiatalon láttam és emlékeim szerint egészen bejött nekem. Meglepő volt és fordulatos, bár úgy érzem ott is volt bennem egy-két kérdés. Ami viszont már akkor is megfogott a hangulat volt. Az a tipikus kissé sötétebb hangvételű középkori meseszerű világ, ahol a falu lakói rettegnek a farkastól. Pontosan tudtam, hogy mire számíthatok majd, így nekem a könyv vége nem jelentett csavart, de nem is igazán bántam. Azt vártam, hogy majd hátha itt kicsit alaposabban belelátok a történet mozgatóiba.
Amit kaptam azonban… Enyhén megkérdőjelezhető. Peter és Valerie kapcsolata nekem cseppet sem volt átérezhető, még annyira sem, mint a filmben. Szerintem ehhez a történet túl rövid és túl kevés napot akar felölelni. Nagyon zsúfolt volt, túl sok mindennel, amik közül semmi sem lett igazán kifejtve. Példának okáért ott van Henry, aki feleségül akarja vennie Valerie-t de szerintem két mondatot, ha váltottak egymással az egész könyv alatt. Miért akarja őt elvenni? Mert szép… Uram atyám… ha már kikönyörgi az apjánál, hogy hadd vegyen el egy nála szegényebb lányt, legalább legyen már komoly indoka. Szereti? Biztos, de igazából azt sem tudtuk meg miért.
Valerie-nak mindössze két-három személyiségjegye volt, ami egy filmtől elmegy, de egy könyvben, ahol az ember nincs beleszorítva abba, hogy mondjuk, másfél óra alatt véget kell érnie a történetnek, nem értem miért nem lehetett több időt adni úgy mindenre. Értem, hogy az események pár nap alatt játszódnakm de könyörögöm… Akkor kezdődhetett volna hamarabb és egy ideig csak a fiúkkal ismerkedhettünk volna, vagy a többi nap eseményeit sem úgy kellett volna megírni, mintha snittek lennének egy forgatókönyvben. Négy sor, jelenetugrás. Majd egy oldal és megint jelenetugrás.
A történet tetszett, de ha csak ennyit akartam volna belőle, akkor újra megnézem a filmet, mert a könyv egy kicsit sem adott hozzá semmit, pedig szerintem, ha valaki úgy dönt egy film vagy sorozat alapján ír egy könyvet, akkor igenis vegye a fáradtságot, és éljen a költői szabadsággal. Ott van például Valerie családja. Az apja a helyi iszákos… nem viccelek a könyv háromnegyedén keresztül ez az egy infó, amit tudunk róla. Az anyukája szép, a nagymamája kedves, ő maga meg fura… ennyi. Mind emellett a leírások sem voltak olyan eget rengetően különlegesek, semmi olyan, amit ne láthattunk volna már. És még ha akadtak is érdekes karakterek például Solomon atya, róla sem tudtunk meg igazából semmit, és valahogy azt érzem a könyv inkább ilyen szinten csak elvett, mert a filmben legalább hozzáadott valami kis pluszt Gary Oldman színészi játéka.
Ha valaki még sosem látta a filmet és nem is olyan nagy filmezős, sokkal inkább könyvmoly, annak tudom ajánlani, mert elég csavaros a történet és a végéig lehet izgulni. Azonban ha valaki látta a filmet, annak csak időhúzás lenne, hosszútávon semmi többet nem ad.
Értékelés: 3,5 csillag
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése