Blue Lily, Lily Blue – Kék liliom (Hollófiúk 3.): Maggie Stiefvater

 

Leírás (forrás: moly.hu)

„Az álom veszélyes műfaj, ám az ébredés talán még veszélyesebb.

Blue Sargentnek szerencséje volt. Életében először olyan barátokra lelt, akikben megbízhat, akik nem vetik ki maguk közül. A hollófiúk befogadták őt, és jóban-rosszban kitartanak mellette.

A szerencsével azonban az a legnagyobb baj, hogy forgandó.

A barátaid elárulhatnak.

Az anyukád eltűnhet.

A látomásaid megtéveszthetnek.

A magabiztosságod meginoghat.”

Vélemény:

Egyike a sorozat azon részeinek, melyről az emlékeim szörnyen homályosakt, viszont valami azt súgta, hogy annyira nem kedveltem. Mi a véleményem most?

Kedves Kriszti 2020-ból! Mi ez a fél csillag levonás?!

Azt hiszem az lehetett akkoriban a probléma, hogy nagyon gyorsan faltam a részeket egymás után, és mert a 2. rész annyira megfogott és tetszett, itt hiányoltam valamit. Most azonban megpróbáltam nem telítődni a történettel, a részek közt időt hagyok, mindig valami mást is olvasok közöttük, és azt hiszem így sikerült értékelnem ennek a legnagyobb húzásait.

Először is… I-MÁD-TAM a drága Colin jeleneteit (bármennyire is nem volt egy jó fiú azért valljuk be, az ő megjegyzései stan-upban megállnák a helyüket). De épp annyira meglepett, hogy elkezdtem kötődést érezni Blue családja iránt, ez hála Callának (bár őket kifejezetten soknak találtam az első rész óta). Ez a kötet most kicsit lassabb volt, mint a társai, bár egyértelműen közelebb vitte őket kutatások céljához, mégis a csapat kezdett kicsit szétesni.

Egyértelművé váltak a Gansey és Blue ügyek, valamint a Ronan és Adam szálak a cselekmény során. A feladatmegoldások emiatt polarizálódtak, a szereplők már nem mozogtak annyira együtt. Blue ebben a részben nagyot nőtt a szememben, sokkal inkább megkedveltem ős is.

Ez a rész is bővelkedett fordulatokban és groteszk pillanatokban, amik az írónő sajátjai. Hiányoltam volna, ha egyet sem találok. Vannak pillanatok, amiket most már sokkal jobban értékelek szerintem, mint évekkel ezelőtt, és valószínűleg ez is közrejátszik abban, hogy most már sokkal jobbra tudtam értékelni. Minden szereplőt tudok kedvelni, igen még a legrosszabbakat is, mert mindenki annyira nagyon egyéniség, hogy bármelyikük nélkül kevesebb lenne ez a világ.

Értékelés: 5 csillag